A paprika, s így mindenekelőtt a kalocsai fűszerpaprika számomra azt a hungaricumot jelenti, ami több mint puszta márkanév. A fűszerpaprika napi életünkhöz tartozik, hiszen nélküle szinte nincs étel, és így még a beszédről, az írásról is azt mondjuk – még a hivatali nyelvben is, ha a közszolga ad magára, s több akar lenni mint fűszer nélküli bürokrata –, hogy az édes és csípős. A helyzet adja, hogy mikor melyiknek – mint az igazi paprikának – van inkább helye. Életünkről szól és életünk része a paprika. Így aztán azt is mondhatjuk a ráció mellett – ne tagadjuk – érzéseinknek, érzelmeinknek is van köze ahhoz, hogy éppen miként viszonyulunk hozzá. A Kalocsai Fűszerpaprikához, a Részvénytársasághoz – vállalom – érzelmi a kapcsolatom. Egykori személyes közreműködésem, munkám is köt. Büszkén vállalhatom, hogy volt némi közöm a gyár magyar kollektíva kezébe adásában. Akik gyárátadáskor ott voltak, azok előtt talán még él annak emléke, hogy hét éve – lehet nevetséges – elérzékenyülten beszéltem arról, hogy itt a privatizáció a jövőt hozhatja el. Örömmel tölt el, hogy így történt. Látom, hogy a nehéz körülmények ellenére a vezetés és a dolgozók együtt mit értek el, hiszen azóta is figyelem a részvénytársaság szépen ívelő karrierjét. Külön megtiszteltetés és ez is mélyen érint, hogy a kollektíva sem felejtkezik el rólam. Emberi gesztusnak, szép figyelemnek tartom, hogy a Lovagrend tagja lehettem. Tagja egy olyan társaságnak, amely államalapítónk nevét viseli. A Lovagrend hagyományt teremt és ápol, s a paprika hungaricumának, márka-termékének védelmében kiváló nemzeti értéket óv, közéleti hagyományt teremt. A város és annak közélete a fűszerpaprika nélkül aligha képzelhető el, s nemcsak azért, mert a dolgozóknak, a termelőknek munkát ad, s a Részvénytársaság sikere jobb életet, biztonságot jelent, hanem a Kalocsa szó márkanév a világ sok országában, emberek tízmillióit emlékezteti egy magyar város nevére az Európai Unióban és azon túl. Bizonyára nem kevesen vannak ezért olyanok szerte a világban, akik innen tudják meg az élet milyen fűszeres Magyarországon, s kíváncsivá válnak, s eljönnek, hogy szépségét, ízét velünk együtt és általunk éljék át. Köszönöm, hogy mindennek magam is részese lehetek.
Dr. Kovács Árpád, Állami Számvevőszék elnöke
